Lónyay – Hatvany paloták rejtélye

A Budai Vár Duna felé eső lejtőjén, a Dísz-tér vonalában, a várfal alatt, egy játszótér helyén,  1995 és 2011 között – sok vitát és hatósági eljárást kiváltva – újraépítettek egy hajdan itt volt palotát. A hosszadalmas eljárásnak fő oka az volt, hogy kezdetben az eredeti Ybl-építmény üvegfalú „újragondolását” tervezték, majd 48, darabonként 1 tonnás, motorok segítségével kevesebb mint 10 másodperc alatt kinyíló falspalettát. Ezeket a képtelenségeket a világörökségi védelem alatt álló területen a hatóság nem engedélyezte, így az eredetihez többé-kevésbé hasonló, habár kissé túlépített és nem eredeti anyagokból készült épület keletkezett.

Az eltelt 16 év során számos nyilatkozat és újságcikk születetett, amelyek lényege, hogy az eredeti épületet Lónyay Menyhért megbízására Ybl Miklós tervezte, majd később Hatvany Ferenc lett a tulajdonos, aki hatalmas műgyűjteménye mellett kulturális közéletiséget is kifejtett:  itt vendégeskedett Thomas Mann, aki itt találkozott József Attilával, és akinek itt zongorázott Bartók Béla.

E közléseknek van egy problematikus vonatkozása:  Annyi bizonyos, hogy a „Lónyai – Hatvany – Ybl” palota  Lónyay Menyhért (élt 1822-1884, 1870-től pénzügyminiszter, 1871-től miniszterelnök)  megbízására, Ybl Miklós tervei alapján 1872-ben épült, majd 1915-ben Hatvany Ferenc (1881-1958) festőművész és műgyűjtő,  vásárolta meg. Itt tartva 35 alkotótól 90-nél több festményét  (közöttük Manet, Renoir, Delacroix, Greco, Tintoretto, Pascin, Rodin alkotásait).  A II. világháborúban az épületet bombatalálatok érték és teljesen megsemmisült, a műgyűjtemény darabjai elkallódtak. ----- Azonban Hatvany Ferenc palotájában  nem volt olyan társasági élet, nem volt Thomas Mann vendégeskedés, találkozás Bartókkal, József Attilával, mint amiről a híradások szólnak. Mindez bátyjának, Hatvany Lajos (1880-1961) író, kritikus, irodalomtörténésznek a Bécsi kapu tér 7. sz. alatti palotájában történt. Ez a  Hatvany-palota középkori, és az 1686. évi ostrom alatt tönkrement maradványok felhasználásával valószínüleg 1741-ben épült, majd 1807-ben Grigely József lett a tulajdonosa, aki klasszicista ízlésben átalakítatta, a homlokzatra Vergilius, Cicero, Szokratész, Livius, Quintilianus, Seneca domborművű képeit helyeztetve.