pesti Zsidó Kórház

A Pesti Izraelita Hitközség  1805-től, több – főként bérelt – házban létesített kisebb kórháza után, 1842-ben nyitotta meg a Hild József által tervezett, a Gyár és Aradi utcák kereszteződésében megvásárolt  telken épült kórházát. Ennek későbbi szűkössége, majd  a Nagykörút millenniumi építkezései által kisajátított  helye miatt új területet kerestek, amit végül a Városliget melletti Lőportárdűlőben találtak meg. Az Aréna (1945 óta Dózsa György) út, a Szabolcs utca,   valamint az Osztrák-Magyar államvasutak sínpályája (Vágány utca) övezte területet  északkeleti oldalról egy kertészet határolta, amely a későbbi bővítés helyszínét is adta. Itt az 1886-ban kiírt tervpályázat nyertese, a kor által elismert Freund Vilmos tervei alapján épült fel az 5 pavilonból álló Zsidó Kórház (Pesti Izr. Hitközség Közkórháza), az ünnepélyes megnyitó 1889 novemberében volt. A  pavilonokban szemészeti, sebészeti, belgyógyászati fekvőbeteg osztályok, valamint igazgatási helyiségek,  központi  laboratórium, 1893-tól járóbeteg rendelők, és a gazdasági részleg kaptak helyet.  E kórház a bankár és cukorgyáros Hatvany-Deutsch Sándor alapítványa révén, külön épületben 1895-ben szülészettel bővült, ahol 1905-ben nőgyógyászati osztály is indult.

1897-ben Bródy Zsigmond újságíró, lapszerkesztő és -kiadó, főrendiházi tag –  felesége, Bródy Adél nevének megörökítésére – a szomszédos területen gyermekkórházat létesített, belgyógyászat, sebészet, szemészet, orr és gégészet, fülészet, és fertőző osztályokkal. A tervező szintén Freund Vilmos volt. Az épületek kiegészítései, átépítései 1928-ban és 1938-ban  történtek.

1910-ben a nagyiparos Weiss Manfréd – felesége emlékére tett –  alapítványának köszönhetően nyílhatott meg a  Bródy kórháztól kb. 100 méterre, a Szabolcs utca mentén, az akkori Bókay tér 4. szám alatti egyemeletes épületben a Weiss Alice Gyermekágyas Otthon. Tervezte: Quittner Zsigmond.

1923 és 1925 között épült fel a Vágány utcai oldalon Kaszab Aladár gyáros és felesége (Weiszkopf)  Józsa alapítványából a Poliklinika, amely lényegében a Zsidó Kórház járóbeteg rendelését látta el, emellett fiatal orvosok gyakorlati kiképzését is  szolgálta. Tervező: Román Miklós és Román Ernő. Emeletráépítés, bővítés, átalakítás 1928-ban, 1931-ben és 1936-ban.

Az  1950-es államosítással Szabolcs utcai Állami Kórházzá lett intézmény 1956-ban Orvostovábbképző Intézet (OTKI) rangra emelkedett, amely 1973-ban egyetemi jellegű felsőoktatási intézmény,  1985-ben Orvostovábbképző Egyetem (OTE), 1993-ban a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Orvostovábbképző Kara, majd a 2000-es integráció során a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara lett. 2001-ben felsőoktatási intézményként megszűnt, kórházként a neve Országos Gyógyintézeti Központ lett;  amely 2007-ben szűnt meg. ---- Az OTKI-HIETE időszak többféle funkcióbővülése új épületek létesítésével,  a meglévők bővítésével, a Bókay tér beépítésével járt együtt.

Több éves kihasználatlan és elhanyagolt állapot után 2013-tól a hajdani belgyógyászat (1980-as években kibővített) épületében megnyílt a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) új hajléktalanellátó egészségügyi centruma.

A tervek szerint a közeljövőben néhány épület bontásával vagy átalakításával itt hozzák létre a múzeumok központi raktárát.