Debreceni vármegyeháza

A hajdani  Fejérló Szálló helyén (amely Debrecen első vendégfogadója volt) 1911-12 között épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei alapján az egykori Hajdú vármegye háza. Valamikor eddig terjedt a történelmi belváros, hiszen eddig tartott az a 670 méter hosszú és a Nagytemplomtól induló fahíd, amely az 1824-es csatornázásig segítette saras időben a polgárok  közlekedését.

Debrecen szokatlanul széles korzóján, a Piac utcán áll az 54-es számú ház, amely egyike a magyar építészet legszebb szecessziós épületeinek. Homlokzata erősen tagolt, még változatosabbá  téve a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeivel, a virágfüzérekkel, a négy fegyveres hajdú szobrával. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Az épület díszterme az Árpád-terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebb részei a teremnek a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják.

Az első kép jobb oldalán látható felirat az Apolló mozgóé,  amely a vármegyeházával egyidőben  (1912-ben) épült, és a debreceni villamos, amely (az 1884 óta létezett  gőzmozdonyos megoldás után) szintén ekkortól (1911) lett villamos.