Jánoshegyi Erzsébet kilátó

Budapest legmagasabb pontján, 527 méter tengerszint feletti magasságban áll az Erzsébet kilátó. A város legmagasabb hegycsúcsát, a mai János-hegyet a XIX. században Pozsonyi-hegynek is hívták, s csupán a XX. század elején döntöttek a János-hegy (Johannesberg) elnevezés mellett.

Az építkezés 1908. június 12-én kezdődött el.

A köveket Pilisborosjenőről, Budakalászról és Dunaharasztiból szállították, és mintegy negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és ugyanennyi cementet használtak fel az építkezéshez. A faragott köveket Král Gyula szállította, a szobrászmunkát Mikola Ferenc, az asztalosmunkát Wachter Antal végezte. Stróbl Alajos Erzsébetet ábrázoló mellszobra állt a földszinti díszes, kör alakú csarnok egyik fülkéjében, háttérben a Róth Miksa által Krenner és Kölber tervei szerint készült üvegmozaikkal.

1910. november 9-én ünnepélyes keretek közt adták át a nagyközönségnek a szinte teljesen kész kilátót.